Eötvös-esték

Tóth Ágota tanárnő vegyészként végzett 1990-ben a JATE TTK-n. PhD fokozatát 1994-szerezte meg a Nyugat Virginiai Egyetemen (USA), majd 1995-től a JATE/SZTE TTIK Fizikai Kémiai Tanszékén dolgozik, jelenleg docensként. Előadóként általános és fizikai kémiát oktat többek között biológia, fizika és környezettan szakos hallgatóknak. Kutatási területe a kémiai reakciók során spontán kialakuló térbeli és időbeli szerkezetek (nemlineáris dinamika, kémiai hullámok).

Dr. Bács Zoltán 1982-1990 között a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán töltött be referensi munkakört. 1990-1992 között moszkvai konzulként, 1992-1995 között kijevi konzulként látott el külszolgálatot. Ezt követően referens volt a Külügyminisztérium NATO-NYEU Főosztályán. Társalapítója és első rektor-helyettese a granadai székhelyű Escuela Internacional de Protocolo magyarországi intézetének. 2004-2008 között konzul a Magyar Köztársaság Buenos Aires-i nagykövetségén. Ideiglenes ügyvivő Uruguayban és Paraguayban.

A jövő nyelvészete a 20. sz. elején kezdődött. A mai nyelvészet legizgalmasabb kérdéseinek áttekintése után, arról is szó lesz, hogy ezek a kérdések mit tartogatnak a társtudományok számára. A jövő nyelvészetének két nagyon ígéretes területét mutatja be az előadó: a neurolingvisztikát és a nyelvtechnológiát. Sok-sok képpel, síppal, dobbal, nádihegedűvel.

A számítógépek elterjedésének köszönhetően az utóbbi 50 évben a matematika egyre nagyobb szerepet kap a kutatásokban a különböző tudományterületeken. Olyan modellek születnek, amelyek kellő absztrakció után matematikai objektumoknak tekinthetők, és a matematika módszereivel kezelhetők. Ilyen modellekkel foglalkozik az alkalmazott matematika. Amikor az alkalmazott matematikában a vizsgált jelenség egy időben lejátszódó folyamat, akkor a folyamat modellje igen gyakran egy differenciálegyenlet.

Szarka László történész, a történettudományok kandidátusa, jelenleg az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, oktatási tevékenységet is folytat. Meghívott előadója a PTE történeti doktori iskolájának, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Komáromi Selye János egyetemnek. Főbb kutatási területei: a cseh és szlovák történelem a 19-20. században, a nemzetiségi kérdés Magyarországon a 19-20. században, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században. Szintén egyik fontos kutatási területe - a 20.

Az Európai Unió a világon egyedülálló nemzetközi szervezet. Már túllépte az államszövetség kereteit, de még nem vált szövetségi állammá. Az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés elutasítását követően felmerül a kérdés: vajon milyen irányba fejlődhet tovább az Európai Unió. Létrejöhete a Churchill által is hangoztatott Európai Egyesült Államok vagy a bővülés és a mélyülés egymást kizáró folyamatok lennének? Várható-e, hogy a tagállamok visszaveszik a közösségi hatásköröket?

Hargittai István egyetemi tanár (BME), akadémikus, a molekulaszerkezet nemzetközi hírű kutatója, tudományos és tudományt népszerűsítő könyvei magyarul, angolul és további hat nyelven jelentek meg. Azt tartják róla, hogy a világon a legtöbb Nobel-díjas tudóst ismeri személyesen és a velük és más híres tudósokkal folytatott beszélgetésekből 6-kötetes könyvsorozatot jelentetett meg Londonban. Előadásában megosztja gondolatait arról, hogy  ezek a neves tudósok miért és miként, milyen tulajdonságaik révén váltak naggyá. Létezik erre valamiféle recept?

Gausz János (1943) professzor, genetikus, az MTA doktora (biológia tudományok, 1995). 1971-től (alapításától) a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének munkatársa, ahol csoportvezetőként az ecetmuslica fejlődésgenetikájával foglalkozik. Kutatásai középpontjában az állat jobb-bal oldali szimmetriáját meghatározó genetikai mechanizmusok, valamint az egyedfejlődés során fontos szabályzóként működő protein-foszfatáz és kalpain enzimek állnak.

Polgár László – a pedagógia kandidátusa – nevét, lányainak nevelése kapcsán ismertük meg. 65 könyve jelent meg, 35 a csillagsakkról.

Középiskolásként olvastam el könyvét: „Nevelj zsenit" címmel. Azóta megváltozott számomra a világ. Mindent ilyen szempontból nézek, az egyetemi oktatásom is ezen okból nem találtam kielégítőnek. Úgy érzem, érdemes lenne bizonyos elemeket átvenni a közoktatásban is a szerző elveiből. A családi környezetben pedig, ahol jobban lehet befolyásolni a körülményeket egyenesen ajánlatos leírását követni.

Dr. Galamb György, Ph.D. a Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. Történelem–olasz szakos tanári diplomát 1986-ban szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1988-ban részt vett az International Information Centre on the Sources of Balkans and Mediterranean History és az Universitá di Bari által szervezett diplomatikai és paleográfiai kurzuson. 1996-1999 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Doktori iskoláját, majd 2001-ben sikeresen megvédte „Marchiai Jakab prédikációs és inkvizítori tevékenysége.