Alkotmánybíráskodás és jogtörténet

A szegedi JATE jogi karán szerzett diplomát 1983-ban, két évvel később jogtanácsosi szakvizsgát tett, majd a freiburgi egyetemen tanult 1989–1991 között, s ugyanott szerzett doctor iuris fokozatot 1992-ben. Az Alexander von Humboldt-Stiftung kutató ösztöndíjasaként az 1998/1999. akadémiai évet a müncheni Leopold Wenger Intézetben töltötte.
Habilitációs oklevelét 2001-ben, egyetemi tanári kinevezését 2002-ben kapta meg.
Az országgyűlés 2005 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.
A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg európai alkotmány- és jogtörténetet, valamint magyar büntetőjog-történetet oktat. Kutatási területe ezeken túl kiterjed a honi és az európai egyházi bíráskodás, valamint a szerzői jog történetére is.

Nem magától értetődő, mit keres egy jogtörténész az alkotmánybírák között. Az előadásban erre keresem a választ. A jog társadalmi funkciója az időbeliség dimenziója nélkül nem értelmezhető helyesen. Az alkotmánybíráskodás aktuális ügyei újra és újra felszínre hoznak alkotmány- és jogtörténelmi emlékeket, melyek súlyos tanulságokkal terhesek. Az alkotmánybíráskodás önálló szakma: mindenkinek meg kell tanulnia. Egy jogtörténésznek ez akár könnyebb is lehet, de komoly nehézségek is tornyosulnak az útjában.