Eötvös-esték

Személyiségi jogi mozaikok avagy jogsértések a szenzációhajhász híradások és a haszonszerzés "szolgálatában"

Görög Márta
2011. március 8. (kedd) (Egész nap)

"meg ítéltetett Raboknak Fel Jegyzését" avagy megismerhető-e a régi korok bűnözése

Bató Szilvia
2011. február 22. (kedd) (Egész nap)

Optikai mikromanipuláció

Ormos Pál
2011. február 15. (kedd) (Egész nap)

Az önkéntes újságírás, mint az értékteremtés és hiánypótlás eszköze

Jánosi Mózes Emese
2011. február 8. (kedd) (Egész nap)

A legrövidebb út keresése kémiai hullámok révén

Tóth Ágota
2009. április 21. (kedd) (Egész nap)

Tóth Ágota tanárnő vegyészként végzett 1990-ben a JATE TTK-n. PhD fokozatát 1994-szerezte meg a Nyugat Virginiai Egyetemen (USA), majd 1995-től a JATE/SZTE TTIK Fizikai Kémiai Tanszékén dolgozik, jelenleg docensként. Előadóként általános és fizikai kémiát oktat többek között biológia, fizika és környezettan szakos hallgatóknak. Kutatási területe a kémiai reakciók során spontán kialakuló térbeli és időbeli szerkezetek (nemlineáris dinamika, kémiai hullámok).

Nemzetközi melléfogások?

Bács Zoltán
2009. március 31. (kedd) (Egész nap)

Dr. Bács Zoltán 1982-1990 között a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán töltött be referensi munkakört. 1990-1992 között moszkvai konzulként, 1992-1995 között kijevi konzulként látott el külszolgálatot. Ezt követően referens volt a Külügyminisztérium NATO-NYEU Főosztályán. Társalapítója és első rektor-helyettese a granadai székhelyű Escuela Internacional de Protocolo magyarországi intézetének. 2004-2008 között konzul a Magyar Köztársaság Buenos Aires-i nagykövetségén. Ideiglenes ügyvivő Uruguayban és Paraguayban.

A jövő nyelvtudománya

Kenesei István
2009. március 26. (csütörtök) (Egész nap)

A jövő nyelvészete a 20. sz. elején kezdődött. A mai nyelvészet legizgalmasabb kérdéseinek áttekintése után, arról is szó lesz, hogy ezek a kérdések mit tartogatnak a társtudományok számára. A jövő nyelvészetének két nagyon ígéretes területét mutatja be az előadó: a neurolingvisztikát és a nyelvtechnológiát. Sok-sok képpel, síppal, dobbal, nádihegedűvel.

Modellezés differenciálegyenletekkel

Hatvani László
2009. március 24. (kedd) (Egész nap)

A számítógépek elterjedésének köszönhetően az utóbbi 50 évben a matematika egyre nagyobb szerepet kap a kutatásokban a különböző tudományterületeken. Olyan modellek születnek, amelyek kellő absztrakció után matematikai objektumoknak tekinthetők, és a matematika módszereivel kezelhetők. Ilyen modellekkel foglalkozik az alkalmazott matematika. Amikor az alkalmazott matematikában a vizsgált jelenség egy időben lejátszódó folyamat, akkor a folyamat modellje igen gyakran egy differenciálegyenlet.

Kié a Nemzetállam? - Kisebbségpolitikai modellek és gyakorlatok az Unió új tagállamaiban

Szarka László
2008. december 9. (kedd) (Egész nap)

Szarka László történész, a történettudományok kandidátusa, jelenleg az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, oktatási tevékenységet is folytat. Meghívott előadója a PTE történeti doktori iskolájának, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Komáromi Selye János egyetemnek. Főbb kutatási területei: a cseh és szlovák történelem a 19-20. században, a nemzetiségi kérdés Magyarországon a 19-20. században, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században. Szintén egyik fontos kutatási területe - a 20.

Van-e jövője az Európai Uniónak?

Bóka János
2008. november 25. (kedd) (Egész nap)

Az Európai Unió a világon egyedülálló nemzetközi szervezet. Már túllépte az államszövetség kereteit, de még nem vált szövetségi állammá. Az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés elutasítását követően felmerül a kérdés: vajon milyen irányba fejlődhet tovább az Európai Unió. Létrejöhete a Churchill által is hangoztatott Európai Egyesült Államok vagy a bővülés és a mélyülés egymást kizáró folyamatok lennének? Várható-e, hogy a tagállamok visszaveszik a közösségi hatásköröket?