Eötvös-esték

A siker receptje a tudományban(?)

Hargittai István
2008. október 20. (hétfő) (Egész nap)

Hargittai István egyetemi tanár (BME), akadémikus, a molekulaszerkezet nemzetközi hírű kutatója, tudományos és tudományt népszerűsítő könyvei magyarul, angolul és további hat nyelven jelentek meg. Azt tartják róla, hogy a világon a legtöbb Nobel-díjas tudóst ismeri személyesen és a velük és más híres tudósokkal folytatott beszélgetésekből 6-kötetes könyvsorozatot jelentetett meg Londonban. Előadásában megosztja gondolatait arról, hogy  ezek a neves tudósok miért és miként, milyen tulajdonságaik révén váltak naggyá. Létezik erre valamiféle recept?

Eugenika és liszenkóizmus – A genetika botlásai és a XX. sz. történelme

Gausz János
2008. október 6. (hétfő) (Egész nap)

Gausz János (1943) professzor, genetikus, az MTA doktora (biológia tudományok, 1995). 1971-től (alapításától) a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének munkatársa, ahol csoportvezetőként az ecetmuslica fejlődésgenetikájával foglalkozik. Kutatásai középpontjában az állat jobb-bal oldali szimmetriáját meghatározó genetikai mechanizmusok, valamint az egyedfejlődés során fontos szabályzóként működő protein-foszfatáz és kalpain enzimek állnak.

Ideális képességfejlesztés, csillagsakkal

Polgár László
2008. október 2. (csütörtök) (Egész nap)

Polgár László – a pedagógia kandidátusa – nevét, lányainak nevelése kapcsán ismertük meg. 65 könyve jelent meg, 35 a csillagsakkról.

Középiskolásként olvastam el könyvét: „Nevelj zsenit" címmel. Azóta megváltozott számomra a világ. Mindent ilyen szempontból nézek, az egyetemi oktatásom is ezen okból nem találtam kielégítőnek. Úgy érzem, érdemes lenne bizonyos elemeket átvenni a közoktatásban is a szerző elveiből. A családi környezetben pedig, ahol jobban lehet befolyásolni a körülményeket egyenesen ajánlatos leírását követni.

Eretnekek és szentek a középkorban

Galamb György
2008. május 6. (kedd) (Egész nap)

Dr. Galamb György, Ph.D. a Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. Történelem–olasz szakos tanári diplomát 1986-ban szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1988-ban részt vett az International Information Centre on the Sources of Balkans and Mediterranean History és az Universitá di Bari által szervezett diplomatikai és paleográfiai kurzuson. 1996-1999 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Doktori iskoláját, majd 2001-ben sikeresen megvédte „Marchiai Jakab prédikációs és inkvizítori tevékenysége.

Alkotmánybíráskodás és jogtörténet

Balogh Elemér
2008. április 24. (csütörtök) (Egész nap)

A szegedi JATE jogi karán szerzett diplomát 1983-ban, két évvel később jogtanácsosi szakvizsgát tett, majd a freiburgi egyetemen tanult 1989–1991 között, s ugyanott szerzett doctor iuris fokozatot 1992-ben. Az Alexander von Humboldt-Stiftung kutató ösztöndíjasaként az 1998/1999. akadémiai évet a müncheni Leopold Wenger Intézetben töltötte.
Habilitációs oklevelét 2001-ben, egyetemi tanári kinevezését 2002-ben kapta meg.
Az országgyűlés 2005 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.

Szentek ikonográfiája - magyarországi szárnyasoltárok

Orbán Imre
2008. április 23. (szerda) (Egész nap)

Műfaji átjárások és áthallások a hagiográfiában: Árpádházi Szent Erzsébet

Gecser Ottó
2008. április 16. (szerda) (Egész nap)

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a középkorban élt szent nők többségével ellentétben nem a világtól elvonult szűzként, hanem a türingiai tartománygróf özvegyeként és három gyermek anyjaként érdemelte ki az egyház tiszteletét; férje halála után – társadalmi környezetének elvárásaival radikálisan szembefordulva – egyszerű betegápoló nővérként élte le hátralevő életét az általa alapított marburgi kórházban. A szentség elismerésének gyakorlata Erzsébet idejében forradalmi változásokon ment keresztül: éppen az ő szentté avatási perével zárult le az a 12.

A hagiográfia kezdetei - a késő antikvitás

Sághy Marianne
2008. április 8. (kedd) (Egész nap)

Az Eötvös Kollégium és a Quadrivium műhely közös előadássorozatot indít, mely a középkori szentkultuszokat járja körül, és különböző tudományos perspektívákból tárgyalja.

Törpe és Óriás, egy szóval Nano

Geretovszky Zsolt
2008. április 1. (kedd) (Egész nap)

Az előadó, Dr. Geretovszky Zsolt az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi adjunktusa és a Magyar Tudományos Akadémia - Szegedi Tudományegyetem Lézerfizikai Kutatócsoport: Lézeres Felületmegmunkálási Laboratóriumának kutatója.

Szent-Györgyi Albert, Szeged és a C-vitamin

Hannus István
2008. március 20. (csütörtök) (Egész nap)

Méltán vagyunk büszkék világhírű művészeinkre, sportolóinkra, Nobel-díjasainkra. A természettudósok közül Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki Magyarországról, pontosabban Szegedről utazott Stockholmba átvenni a díjat és hozta haza a 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet.
Tudod-e, hogy hol van ma Szent-Györgyi Nobel-medálja?
Tudod-e, hogy hány magyar vagy magyar származású Nobel-díjast tartunk nyilván?
Igaz-e, hogy az egy főre jutó Nobel-díjasokban világelsők vagyunk?