Eötvös-esték

Szarka László történész, a történettudományok kandidátusa, jelenleg az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, oktatási tevékenységet is folytat. Meghívott előadója a PTE történeti doktori iskolájának, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Komáromi Selye János egyetemnek. Főbb kutatási területei: a cseh és szlovák történelem a 19-20. században, a nemzetiségi kérdés Magyarországon a 19-20. században, a magyar nemzeti kisebbségek története a 20. században. Szintén egyik fontos kutatási területe - a 20.

Az Európai Unió a világon egyedülálló nemzetközi szervezet. Már túllépte az államszövetség kereteit, de még nem vált szövetségi állammá. Az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés elutasítását követően felmerül a kérdés: vajon milyen irányba fejlődhet tovább az Európai Unió. Létrejöhete a Churchill által is hangoztatott Európai Egyesült Államok vagy a bővülés és a mélyülés egymást kizáró folyamatok lennének? Várható-e, hogy a tagállamok visszaveszik a közösségi hatásköröket?

Hargittai István egyetemi tanár (BME), akadémikus, a molekulaszerkezet nemzetközi hírű kutatója, tudományos és tudományt népszerűsítő könyvei magyarul, angolul és további hat nyelven jelentek meg. Azt tartják róla, hogy a világon a legtöbb Nobel-díjas tudóst ismeri személyesen és a velük és más híres tudósokkal folytatott beszélgetésekből 6-kötetes könyvsorozatot jelentetett meg Londonban. Előadásában megosztja gondolatait arról, hogy  ezek a neves tudósok miért és miként, milyen tulajdonságaik révén váltak naggyá. Létezik erre valamiféle recept?

Gausz János (1943) professzor, genetikus, az MTA doktora (biológia tudományok, 1995). 1971-től (alapításától) a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének munkatársa, ahol csoportvezetőként az ecetmuslica fejlődésgenetikájával foglalkozik. Kutatásai középpontjában az állat jobb-bal oldali szimmetriáját meghatározó genetikai mechanizmusok, valamint az egyedfejlődés során fontos szabályzóként működő protein-foszfatáz és kalpain enzimek állnak.

Polgár László – a pedagógia kandidátusa – nevét, lányainak nevelése kapcsán ismertük meg. 65 könyve jelent meg, 35 a csillagsakkról.

Középiskolásként olvastam el könyvét: „Nevelj zsenit" címmel. Azóta megváltozott számomra a világ. Mindent ilyen szempontból nézek, az egyetemi oktatásom is ezen okból nem találtam kielégítőnek. Úgy érzem, érdemes lenne bizonyos elemeket átvenni a közoktatásban is a szerző elveiből. A családi környezetben pedig, ahol jobban lehet befolyásolni a körülményeket egyenesen ajánlatos leírását követni.

Dr. Galamb György, Ph.D. a Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. Történelem–olasz szakos tanári diplomát 1986-ban szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1988-ban részt vett az International Information Centre on the Sources of Balkans and Mediterranean History és az Universitá di Bari által szervezett diplomatikai és paleográfiai kurzuson. 1996-1999 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Doktori iskoláját, majd 2001-ben sikeresen megvédte „Marchiai Jakab prédikációs és inkvizítori tevékenysége.

A szegedi JATE jogi karán szerzett diplomát 1983-ban, két évvel később jogtanácsosi szakvizsgát tett, majd a freiburgi egyetemen tanult 1989–1991 között, s ugyanott szerzett doctor iuris fokozatot 1992-ben. Az Alexander von Humboldt-Stiftung kutató ösztöndíjasaként az 1998/1999. akadémiai évet a müncheni Leopold Wenger Intézetben töltötte.
Habilitációs oklevelét 2001-ben, egyetemi tanári kinevezését 2002-ben kapta meg.
Az országgyűlés 2005 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a középkorban élt szent nők többségével ellentétben nem a világtól elvonult szűzként, hanem a türingiai tartománygróf özvegyeként és három gyermek anyjaként érdemelte ki az egyház tiszteletét; férje halála után – társadalmi környezetének elvárásaival radikálisan szembefordulva – egyszerű betegápoló nővérként élte le hátralevő életét az általa alapított marburgi kórházban. A szentség elismerésének gyakorlata Erzsébet idejében forradalmi változásokon ment keresztül: éppen az ő szentté avatási perével zárult le az a 12.

Az Eötvös Kollégium és a Quadrivium műhely közös előadássorozatot indít, mely a középkori szentkultuszokat járja körül, és különböző tudományos perspektívákból tárgyalja.